KlimoTheca
visszanyitóoldalkatalógusháttér-információlinkekkapcsolat
Segíteni szeretne?
[i]
 {titlepage}
[iii]
 ELŐSZÓ.
[v]
 TARTALOM.
[1]
 I. ÁLTALÁNOS JELENTÉS.
[1]
 A) Az 1900. évi népszámlálás előkészítése és végrehajtása.
[1]
 1. A magyar korona országaiban tartott régebbi népszámlálások.
5
 2. Az 1900. évi népszámlálás előkészítése.
20
 3. A népszámlálás végrehajtása és tanulságai.
24
 4. A népszámlálási eredmények közzététele.
[27]
 B) Lakóházak és lakásviszonyok.
[27]
 1. A lakóházak száma, szaporodása;a területhez és a népességhez való aránya.
28
 2. A lakóházak magassága, falazata és tetőzete.
30
 3. A lakások és azok helyiségeinek száma.
[34]
 C) Általános népleírás.
[34]
 1. Polgári és katonai népesség, népszaporodás.
38
 2. Népsűrüség néptömörülés.
43
 3. A népesség születési hely szerint; a belsp vándorlások.
55
 4. A népesség honosság szerint; jogi népesség.
60
 5. A népesség nemek szerint.
63
 6. A népesség korviszonyai.
69
 7. A népesség családi állapota.
75
 8. Hitfelekezeti viszonyok.
82
 9. Anyanyelv és nyelvismeret.
96
 10. A népesség műveltségi foka.
101
 11. Érzéki és értelmi fogyatkozásokben szenvedő népesség.
[104]
 D) A népesség foglalkozása.
[104]
 1. A foglalkozások főosztályai; keresők, eltartottak.
117
 2. A népesség társadalmi tagozódása.
125
 3. A nők szerepe a foglalkozásokban.
130
 4. Értelmiség.
141
 5. Őstermelés.
151
 6. Bányászat, ipar és forgalom.
193
 7. Mellékfoglalkozások.
199
 8. A népesség demográfiai viszonyai foglalkozások szerint.
207
 9. A népesség ház- és földbitokviszonyai.
[1]
 II. TÁBLÁS KIMUTATÁSOK.
2
 1. A lakóházak száma, szaporodása és a területhez és a népességhez való aránya; továbbá a lakóházak részletezése jelleg, tulajdonosuk minősége és az épületek magassága szerint.
4
 2. A lakások száma és a népességhez való aránya, továbbá a magánlakások fekvése és lakóhelyiségeinek száma.
6
 3. A polgári népesség növekedése 1869-től 1900-ig.
8
 4. A katonai népesség 1890-ben és 1900-ban; az összes népesség növekedése 1890-től 1900-ig, összehasonlítva a természetes szaporodással; terület, népsűrűség.
10
 5. A polgári népesség növekedése 1890-től 1900-ig, továbbá terület, összes népesség és népsűrűség 1900-ban törvényhatóságo, járások és rendezett tanácsú városok szerint.
17
 6. A nápesség növekedése a községek nagysága szerint.
17
 a) Polgári népesség Magyarországon 1890-ben és 1900-ban.
17
 b) Összes (polgári és katonai) népesség Horvát-Szlavonországban 1900-ban.
17
 7. A városi és vidéko népesség szaporodása 1869-től 1900-ig.
18
 8. Az egyes városok népességének szaporodása szembeállítva a vidék (járások) népességének szaporodásával országrészenkint.
22
 9. A polgári népesség megoszlása születési hely szerint 1890-ben és 1900-ban.
24
 10. A törvényhatóságok egymásközti népcseréje és annak mérlege a születési hely alapján.
24
 a) Részletes kimutatás.
56
 b) Összefoglalás és arányszámok.
58
 11. A külföldi honosok száma és aránya a három utolsó népszámlálás szerint törvényhatóságonkint.
62
 12. A külföldi honosok száma és szaporodása, valamint a nők aránya a külföldi honosok között a három utolsó népszámlálás szerint.
64
 13. Az Ausztriában összeírt magyar honosok száma és aránya a népességhez, továbbá a népcsere mérlege Ausztriával törvényhatóságonkint.
65
 14. Férfiak és nők aránya a polgári népességben korévenkint.
66
 15. Férfiak és nők száma és egymáshoz való aránya a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint.
68
 16. A polgári népesség korévenkint, a három utolsó népszámlálás szerint.
68
 a) Magyarország.
70
 b) Horváth-Szlavonországok.
72
 c) Magyarbirodalom.
74
 17. A 15 éven felüli népesség családi állapota, nemek és korcsoportok szerint, törvényhatóságonkint.
74
 a) Férfiak.
78
 b) Nők.
82
 18. A különböző családi állapotúak aránya a 15 éven felüli népességben, törvényhatóságonkint.
84
 19. A polgári népesség hitfelekezetek szerint a három utolsó népszámlálás alpján, törvényhatóságonkint.
88
 20. Az egyes hitfelekezetek szaporodása százalékokbam és aránya a polgári népességben a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint.
92
 21. A városok népessége hitfelekezetek szerint országrészenkint 1869-ben és 1900-ban.
100
 22. Hitfelekezet a korral és családi állapottal összevetve viszonyszámokban.
102
 23. A polgári népesség anyanyelv szerint a három utolsó népszámlálás alapján, törvényhatóságonkint.
110
 25. Az egyes nemzetiségek szaporodása százalékokban és aránya a polgári népességben a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint.
114
 26. A városok polgári népessége anyanyelv szerint országrészenkint 1860-ban, 1890-ben és 1900-ban.
114
 a)Abszolut számokban.
122
 b) Százalékokban.
130
 27. Anyanyelv a korral és családi állapottal összevetve, viszonyszámokban.
132
 28. A népesség anyanyelve hitfelekezet szerint, a három utolsó népszámlálás alapján.
134
 29. A magyar anyanyelvüek aránya az egyes hitfelekezetek hivei között a három utolsó népszámlálás alapján, törvényhatóságonkint.
136
 30. A magyar anyanyelvűek nyelvismerete a három utolsó népszámlálás szerint.
136
 31. A nem magyar anyanyelvűek magyarul tudása a három utolsó népszámlálás szerint.
137
 32. A csak magyarul tudók aránya, a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint.
138
 33. A csak magyarul tudók aránya hitfelekezetek szerint, törvényhatóságonkint.
140
 34. A magyarul tudók és nem tudók száma és aránya a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint.
144
 35. A magyar nyelvismeret terjedése az egyes városokban, szembeállítva a vidékkel, országrészenkint.
148
 36. A magyarul tudók aránya az egyes nemzetiségek közt a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint.
150
 37. Magyarul tudás nemzetiségek szerint a korral és nemmel egybevetve, országos eredményekben.
150
 38. A különböző felekezetű nem magyar anyanyelvűek magyarul tudása nemek szerint, országos eredményekben.
152
 39. Az irni-olvasni tudás terjedése a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint.
156
 40. Az irni-olvasni tudók aránya nemek szerint a három utolsó népszámlálás alapján, továbbá nemek és korcsoportok szerint 1900-ban, törvényhatóságonkint.
160
 41. Az irni-olvasni tudók aránya hitfelekezetek szerint, a három utolsó népszámlálás alapján, törvényhatóságonkint.
164
 43. Az irni-olvasni tudók aránya nemek szerint a három utolsó népszámlálás alapján, továbbá nemek és korcsoportok szerint 1900-ban, vallással és anyanyelvvel összevetve, országos eredményekben.
166
 44. A népesség megoszlása keresők és eltartottak szerint, 1890-ben ls 1900-ban.
170
 45. Keresők és eltartottak foglalkozási főosztályok és országrészek szerint a nemek megkülönböztetésével 1890-ben és 1900-ban.
176
 46. Az egyéb és ismeretlen foglalkozású egyének részletezése foglalkozási nemek szerint 1890-ben és 1900-ban.
180
 47. A népesség társadalmi tagozódása foglalkozási főosztályok szerint, országos eredményekben 1890-ben és 1900-ban.
182
 48. A népesség társadalmi tagozódása törvényhatóságonkint, 1890-ben és 1900-ban.
184
 49. A kereső népesség társadalmi tagozódása a mellékfoglalkozások tekintetbevételével 1900-ban, foglalkozási főosztályok szerint, országos eredményekben.
185
 50. A népesség társadalmi tagozódása az eltartottak figyelembe vételével, foglalkozási főosztályok szerint, országos eredményekben 1900-ban.
186
 51. Az egyéb segédszemélyzet részletezése foglalkozási főosztályonkint, országos eredményekben 1900-ban.
188
 52. A női kereső népesség foglalkozási főosztályok szerint való megoszlása 1890-ben és 1900-ban, törvényhatóságonkint.
192
 53. A női kereső népesség megoszlása foglalkozási főosztályonkint, fontosabb fő- és alcsoportonkint 1890-ben és 1900-ban.
194
 54. Az értelmiséghez tartozó kereső egyének megoszlása 1890-ben és 1900-ban a kereseti minőség szerint, törvényhatóságonkint.
196
 55. A közszolgálati ágak és szabad foglalkozások körébe tartozó értelmiségi kereső egyének főáttekintése 1900. évi népszámlálás szerint, az 1890 évi adatokkal egybevetve.
200
 56. A közszolgálati ágak és szabadfoglalkozások körébe tartozó értelmiségi kereső egyének anyanyelv és magyar nyelvismeret szerint való megoszlása, foglalkozási fő- és egyes fontosabb alcsoportok szerint, 1890-ben és 1900-ban.
202
 57. A magyarországi tanítók és tanítónők anyanyelv és magyar nyelvismeret szerint, 1900-ban, törvényhatóságonkint.
204
 58. A magyarországi lelkészek és segédlelkészek anyanyelve és magyar nyelvismerete 1900-ban, törvényhatóságonkint.
206
 59. A magyarországi tanítók és tanítónők anyanyelve és magyar nyelvismerete az iskolák jellege szerint, országrészenkint.
207
 60. A magyarországi lelkészek és segédlelkészek anyanyelve és magyarnyelvismerete, országrészenkint.
208
 61. A földmíveléssel foglalkozó kereső népesség törvényhatóságonkint, 1900-ban.
210
 62. A földmíveléssel fő- és mellékfoglalkozáskép foglalkozó önálló kereső népesség részletezése a birtok terjedelme szerint 1900-ban, törvényhatóságonkint.
212
 63. Az őstermeléssel foglalkozó női kereső népesség 1890-ben és 1900-ban a férfiakhoz viszonyítva, a foglalkozási viszony feltüntetésével, törvényhatóságonkint.
214
 64. A mezőgazdasággal és kertészettel foglalkozó kereső népesség részletezése és a szántóföldből, kertből és szőlőkből álló területtel való egybevetése 1890-ben és 1900-ban.
216
 65. Az erdészet-, vadászat- és szénégetéssel foglalkozó kereső népesség összevetése az erdőterülettel 1890-ben és 1900-ban.
218
 66. A mezőgazdasági segédszemélyzet az önálló birtokosokhoz és bérlőkhöz viszonyítva 1890-ben és 1900-ban, törvényhatóságonkint.
220
 67. A gazdasági segédszemélyzetnek birtokos kategóriák szerint való alakulása 1900-ban, törvényhatóságonkint.
222
 68. A bányászat-, kohászat-, ipar- és forgalommal foglalkozó kereső népesség százalékos megoszlása 1890-ben és 1900-ban, foglalkozási főcsoportok szerint.
224
 69. Az ipar-, kereskedelem- és hitellel foglalkozó kereső népesség százalékos megoszlása országrészenkint 1890-ben és 1900-ban, fő- és egyes fontosabb alcsoportok szerint.
226
 70. A rendezett tanácsú városok bányászat-, kohászat-, ipar- és forgalommal foglalkozó kereső népessége 1900-ban.
227
 71. Az 5000 léleknél népesebb községek bányászat-, kohászat-, ipar- és forgalommal foglalkozó kereső népessége 1900-ban.
229
 72. A bányászat-, kohászat-, ipar- és forgalommal foglalkozó kereső népesség foglalkozási viszonya foglalkozási főcsoportok szerint 1890-ben és 1900-ban %-okban.
230
 73. A kereső népesség foglalkozási viszonya százalékokban az 1900, évi népszámlálás szerint, összehasonlítva az 1890. évi adatokkal, azokban a tulajdonképeni iparhoz és kereskedelemhez tartozó foglalkozási alcsoportokban, a melyekben a keresők összes száma 1900-ban legalább 1000-re rugott.
232
 74. A bányászat-, ipar- és forgalomhoz tartozó segédszemélyzet foglalkozási viszonya 100 önállóra vonatkoztatva.
234
 75. A bányászat, kohászat s az ipar és forgalom körébe tartozó segédszemélyzet az önállókhoz viszonyítva, törvényhatóságonkint, 1900-ban.
235
 76. Ipari és kereskedelmi ágak Magyarországon, melyekben az 1900. évi népszámlálás alkalmával legalább 500 segéd, munkás és napszámos vagy legalább 100 tanoncz találtatott; a tanonczok számát úgy az önállók, mint a segédek, munkások és napszámosok számához viszonyítva.
236
 77. A tulajdonképeni kereskedelemmel foglalkozó kereső népesség foglalkozási viszonya törvényhatóságonkint, 1890-ben és 1900-ban.
238
 78. A bányászat-, kohászat, ipar- és forgalommal foglalkozó női kereső népesség 1890-ben és 1900-ban a férfiakhoz viszonyítva, a foglalkozási viszony feltüntetésével.
238
 a) Abszolut számokban.
241
 79. A bányászat-, kohászat-, ipar- és forgalom mal foglalkozó női kereső népesség 1890-ben és 1900-ban a férfiakhoz viszonyítva, a foglalkozási viszony feltüntetésével.
241
 b) Viszonyszámokban.
242
 80. A. bányászat-, kohászat-, ipar- és forgalommal foglalkozó női kereső népesség a férfiakhoz viszonyítva, törvényhatóságonkint 1890-ben és 1900-ban.
244
 81. A bányászat-, kohászat-, ipar- és forgalomhoz tartozó azok a foglalkozási alcsoportok 1890-ben és 1900-ban, a melyekben 1900-ban legalább 200 nő foglalkozott.
246
 82. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok megoszlása a vállalatok nagysága szerint törvényhatóságonkint.
250
 83. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatokban alkalmazott segédszemélyzet megoszlása a vállatok nagysága szerint törvényhatóságonkint.
254
 84. A tulajdonképeni ipar főcsoportjaihoz tartozó vállalatok és az alkalmazott segédszemélyzetnek vállalat nagyságkategóriák szerint való megoszlása 1900-ban.
256
 85. Iparágak 1900-ban, a melyekben akár mint önálló, akár mint segédszemélyzet legalább ezren foglalkoztak, a vállalatok által alkalmazott segédszemélyzet nagysága szerint való felsorolásával.
257
 86. A 20 vagy 20-nál kevesebb segéddel s segéd nélkül dolgozó és mótort alkalmazó iparvállalatok ipari főcsoportonkint országos eredményekben.
258
 87. 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet alkalmazó bánya-, kohó- és iparvállalatok nagyság szerint való megoszlása, foglalkozási főcsoportonkint 1890-ben és 1900-ban.
259
 88. A 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet alkalmazó bánya-, kohó- és iparvállalatok, a vállalat nagysága szerint részletezve, 1890-ben és 1900.ban, országrészenkint.
260
 89. A 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet alkalmazó bánya-, kohó- és iparvállalatok segédszemélyzetének megoszlása a vállalatok nagysága szerint, foglalkozási főcsoportonkint, 1890-ben és 1900-ban.
262
 90. A 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet alkalmazó bánya-, kohó- és iparvállalatok segédszemélyzete a vállalat nagysága szerint részletezve, 1890-ben és 1900-ban országrészenkint.
263
 91. Bányászati, kohászati és ipari ágak, melyekben a 20-nál több segéddel dolgozó vállalatokban legalább 1000 egyén nyert foglalkozást.
264
 92. A 20-ná1 nagyobb számű segéddel dolgozó bánya-, kohó és iparvállalatok segédszemélyzetének a foglalkozás minősége, honosság, anyanyelv és magyarúl beszélni tudás szerint való megoszlása, foglalkozási fő- és nevezetesebb alcsoportonkint.
268
 93. A 20-nál több segéddel dolgozó bánya-, kohó- és iparvállalatok segédszemélyzete a foglalkozási minőség szerint részletezve, továbbá honosság, anyanyelv és magyarul beszélni tudás szerint való százalékos megoszlása törvényhatóságonkint.
270
 94. A 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet alkalmazó bánya-, kohó- és iparvállalatok tulajdonosuk és segédszemélyzetük szerint részletezve, országos eredményekben.
270
 a) Abszolut számokban.
274
 95. A 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet alkalmazó bánya-, kohó- és iparvállalatok tulajdonosuk és segédszemélyzetük szerit részletezve, országos eredményekben.
274
 b) Viszonyszámokban.
278
 96. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó s a népszámlálás időpontjában alkalmazás nélkül volt segédszemélyzet foglalkozási fő- és egyes fontosabb alcsoportok szerint.
280
 97. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó s a népszámlálás időpontjában alkalmazás nélkül volt segédszemélyzet, törvényhatóságonkint.
281
 98. Idegen számlára dolgozó iparosok.
282
 99. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó segédszemélyzet munkaideje foglalkozási főcsoportok szerint, országos eredményekben.
282
 a) Abszolut számokban.
286
 100. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó segédszemélyzet munkaideje foglalkozási főcsoportok szerint, országos eredményekben.
286
 b) Viszonyszámokban.
290
 101. A mellékfoglalkozással biró kereső egyének foglalkozási főosztályok szerint, törvényhatóságonkint 1900-ban.
292
 102. A fő- és mellék foglalkozással biró kereső egyének a foglalkozási viszony feltüntetésével s a mellékfoglalkozású egyénekhez viszonyítva, országos eredményekben.
295
 103. Foglalkozási alcsoportok, melyekben legalább 500 egyénnek van mellékfoglalkozása.
296
 104. Az összes népesség foglalkozása a korral egybevetve, országos eredményekben.
298
 105. A kereső népességnek kor szerint való megoszlása az egyes nemek figyelembe vételével, országos eredményekben.
300
 106. Az egyes foglalkozási főosztályokhoz tartozó kereső népesség kor szerint való megoszlása. törvényhatóságonkint.
302
 107. Az összes népesség foglalkozás és családi állapot szerint egybevetve, országos eredményekben.
304
 108. A kereső népességnek családi állapot szerint való tagozódása foglalkozásonkint az egyes nemek figyelembe vételével, országos eredményekben.
306
 109. A kereső népesség családi állapot szerint való tagozódása foglalkozási főosztályonkint, törvényhatóságankint.
308
 110. Az összes népesség foglalkozás és írni-olvasni tudás szerint egybevetve, országos eredményekben.
310
 111. Az összes népessség foglalkozás és honosság szerint, országos eredményekben.
312
 112. A népesség ház- és földbirtokviszonyai a foglalkozással összevetve, országos eredményekben.
312
 a) Abszolut számokban.
314
 113. A népesség ház- és földbirtokviszonyai a foglalkozással összevetve, országos eredményekben.
314
 b) Viszonyszámokban.
324
 114. A népesség ház- és földbirtokviszonyai törvényhatóságonkint, 1900-ban.
324
 a) Abszolut számokban.
328
 115. A népesség ház- és földbirtokviszonyai törvényhatóságonkint, 1900-ban.
328
 b) Viszonyszámokban.
[333]
 SAJTÓHIBÁK.
[335]
 A magyar királyi központi statisztikai hivatal újabb kiadványai.


© PTE Könyvtára, 2003-2019. Felhasználási feltételek Adatvédelem Támogatóink: NKA IHM